Jövő év őszét tűzik ki kívánatos dátumként az EU tagállamai a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetés végleges elfogadására. Az osztrák soros elnökség rohamtempóban nem csak a teljes tárgyalási kerettel készült el az év végére, de a 2021-től érvényes szektorális jogszabályok feléről is kvázi megállapodna, kivívva ezzel többek között Magyarország rosszallását - írja a Bruxinfo.
Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.
A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.
Már eddig is lehetett látni, hogy irreális az Európai Bizottság azon elgondolása: jövő májusig szülessen meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről a végső megállapodás az uniós állam- és kormányfők között, most pedig a Bizottság egy új anyaga kvázi el is ismeri ezt: az új megjelölt cél immár jövő év vége.
Az elmúlt másfél hétben a Portfolio számításai szerint újabb 124 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára, ráadásul ez a pénzmozgás kizárólag a legnagyobb fejlesztési programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programunkban (GINOP) történt meg.
Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.
Előterjesztette a jövő évi uniós költségvetés újabb tervezetét pénteken az Európai Bizottság, miután a társjogalkotó intézményeknek nem sikerült határidőre megállapodásra jutniuk az eredeti javaslatról.
Nem sikerült megállapodásra jutniuk határidőre az uniós társjogalkotó intézményeknek a jövő évi uniós büdzséről, ezért az Európai Bizottságnak újabb költségvetési javaslatot kell beterjesztenie - jelentették be kedden Brüsszelben.
Valamennyi tagállam közül Magyarország tűnik a legelégedetlenebbnek a soros EU-elnökség 2021 utáni keretköltségvetésről készülő tárgyalási keretével, ami az állam- és kormányfők közötti decemberi politikai vita paramétereit rögzítené. Több nettó befizető ország a jogállami elvek tiszteletben tartása mellett már a migráció terén mutatott szolidaritástól is függővé tenné a kifizetéseket, miközben a magyar kormány a Tanács jogi szolgálatára hivatkozva úgy véli, hogy az asztalon lévő bizottsági javaslatnak nincs jogalapja - írja a Bruxinfo.
Az osztrák uniós soros elnökség a decemberi EU-csúcson akarja megnyitni a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló hivatalos vitát az állam- és kormányfők között, de ha a Brexit-megállapodás is arra az ülésre csúszik, akkor az uniós büdzsé gyors elfogadási terve végleg kisiklik - hívja fel a figyelmet aktuális helyzet összefoglalójában a Bruxinfo. A lap azt a hat témát is bemutatja, amely mentén a legtöbb vita várható a 2020 utáni EU-s költségvetésről és felvillantja azt a lehetőséget is, hogy ha kitolnák a Brexit átmeneti idejét, az segíthetne csökkenteni a 2020 utáni büdzsé finanszírozási rését is.
A régiós országok közül a második legnagyobb mértékben fájna a magyar gazdaságnak az a mostanában újra megugró valószínűségű forgatókönyv, hogy Nagy-Britannia nemcsak az EU közös piacából és vámuniójából lépne ki, hanem kereskedelmi megállapodás hiányában külső harmadik féllé válna az EU27 "szemében" - hívja fel a figyelmet szerdai összefoglaló anyagában az Erste Group.
Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.
Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:
Az Európai Unió 2021-2027 közötti Közös Agrárpolitikájában (KAP) az uniós kifizetések szerkezete nem, viszont az igénybevételi, valamint a végrehajtási szabályok várhatóan bonyolultabbá válnak - mondta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára egy csütörtöki balatonfüredi rendezvényen a tárca közleménye szerint.
Két uniós ciklus költségvetéséből is jelentős, összességében sok százmilliárd forintnyi EU-támogatás kifizetése történhet meg az év végéig Magyarország felé, amennyiben a magyar hatóságok az ezekhez szükséges anyagokat gyorsan kiküldik az Európai Bizottságnak - tudta meg a Portfolio egy megbízható brüsszeli forrástól. A pontos összeg nyilván attól is függ, hogy mely Operatív Programokban mennyi fejlesztési számlát tudnak kiküldeni a magyar hatóságok a következő hetekben. A forrás egyértelművé tette, hogy a Bizottságnak is az az érdeke, hogy minél nagyobb összeget tudjon kifizetni Magyarországnak év végéig, mert így tudja javítani a saját kifizetési számait, amelyeket az Európai Parlament is figyel és így tudja jobban alátámasztani, hogy igenis működik a kohéziós politika.
Minél hamarabb el kell kezdeni a 2021-2027-es uniós költségvetés megvalósítását, így az annak tervezésével és kialakításával kapcsolatos teendőket a következő hónapokban, még az Európai Parlamenti választások előtt kell megtenni - hangsúlyozta a sürgős cselekvés fontosságát az Európai Régiók és Városok Hetének nyitó sajtótájékoztatóján Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa. Ugyanezt, a következő költségvetés mielőbbi elfogadását szorgalmazta a mintegy 6000 fős többnapos konferencia nyitóelőadásában Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is és érvelésük a mostani 2014-2020-as uniós ciklus eddigi megvalósítási tapasztalataira épül.
Három olyan reformjavaslatot is ellenez Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetés bevételi oldalán, amelyeket még májusban tett le az asztalra az Európai Bizottság és ma is egyeztetett róluk a visegrádi négy ország, illetve Ausztria, Németország és Franciaország pénzügyminisztere a Tatra Summit keretében. Az egyik szerint Magyarország nem támogatja azt a javaslatot, hogy csökkenjen a GNI-alapú befizetés aránya a közös uniós költségvetésbe. Ez persze érthető, mert így esély lenne arra, hogy elkerülhesse például Magyarország a büdzsé kiadási oldalán a kohéziós és agrártámogatások jelentős megvágását.
Miután reggel kiszivárgott egy nem nyilvános kormányzati anyag arról, hogy egyes uniós projekteknél 103 milliárdos pénzbüntetés, rendszerszintű problémák miatt pedig további akár 390 milliárdos EU-s pénzvesztés is várhat Magyarországra, kiadott egy közleményt a Miniszterelnökségi Sajtóiroda.
A Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben és ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Öttinger újságírók szűk csoportjának azt is jelezte: szerinte össze fog jönni a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Bizottság 2020 után jogállamisági kritériumokhoz köthesse az EU-pénzek kifizetését, de arra is számít, hogy ezt a kritériumrendszert is meg fogják támadni egyes tagállamok majd az EU Bírósága előtt.
Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.
Ezt a rakétát pont nem vette észre.
Nem látni túl gyakran az oroszok új légvédelmi rendszerét.
Friss előrejelzés érkezett.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
