Tervezési szinten elkezdett felkészülni a kormány a következő EU-ciklus pénzeinek becsatornázására, azaz arra, hogy a versenyképesség javítása érdekében egyáltalán mely területeken mit fejlesszenek és ezekből milyen tartalommal álljanak majd össze a szükséges Operatív Programok. Mindehhez pedig egy Programozási Munkacsoportot is felállított a kormány egy friss határozat szerint.
Magyarország tavaly csaknem 3,5 milliárd eurónyi uniós forrást kapott nettó értelemben a közös uniós büdzséből, ami lényegében a duplája annak, mint amit Csehország kapott a cseh pénzügyi tárca friss közlése alapján.
Közzétette a megállapodás nélküli brit kizuhanás forgatókönyvére való felkészülés utolsó intézkedéscsomagját ma az Európai Bizottság. A csomag az Erasmus+ hallgatók jogállásáról, a társadalombiztosítási rendszerek koordinálásáról szóló szabályokat és az uniós költségvetést érinti.
Az Európai Bizottság javaslata értelmében 26%-kal zuhannának a Magyarországnak 2021 után jutó vidékfejlesztési források, ami Nagy István agrárminiszter szerint elfogadhatatlan és fontos, hogy a források csökkentését 17 uniós tagállam közös nyilatkozatban utasítja el - derül ki az Agrárminisztérium közleményéből, amelyet a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői brüsszeli ülése után adtak ki.
Úgy tűnik, még karácsony előtt sem bír leállni az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós támogatások átutalásával, hiszen az elmúlt két napban is mintegy 91 milliárd forintnyi kifizetés történt meg a Portfolio számításai szerint. Ez azt jelenti, hogy a két napja már megírt 308+240+90 milliárdon felül ezt a további 91 milliárd forintot is feltüntetheti majd a decemberi átutalások között a Pénzügyminisztérium, így tényleg brutális többlet alakulhat ki az év utolsó hónapjában a pénzforgalmi államháztartási egyenlegben. Ez nagyon jól jön a magyar büdzsének, amelynek deficitje az első tizenegy hónap alapján rekordra hízott.
Az európai strukturális és beruházási alapok keretében 2017 végéig 405 milliárd euró befektetés valósult meg az Európai Unió (EU) reálgazdaságába - közölte az Európai Bizottság szerdán az öt európai strukturális és beruházási alapból a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetési időszak félidejéig megvalósult legfontosabb eredményeket összefoglaló jelentésében.
Két olyan főbb fejlemény is megtörtént csütörtökön a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, amelyek külön-külön is kedvezőtlen előjelnek számítanak Magyarországnak. Az egyik az, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai megszavazták annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését. A másik pedig az, hogy az esti állam- és kormányfői tanácskozáson azt rögzítették a tagállami vezetők, hogy lehetőleg jövő őszre kellene megállapodni a 2021-2027-es költségvetésről, de esélyes, hogy a főszámokról való végső alku tovább csúszik. Emiatt veszélybe kerülhet az a magyar érdek, hogy 2021 elején valóban gyorsan elindulhasson az új ciklus megvalósítása és így mindez kedvezőtlenül hathat ki a 2021-2022-es gazdasági növekedésre.
Jövő év őszét tűzik ki kívánatos dátumként az EU tagállamai a 2021 és 2027 közötti hétéves keretköltségvetés végleges elfogadására. Az osztrák soros elnökség rohamtempóban nem csak a teljes tárgyalási kerettel készült el az év végére, de a 2021-től érvényes szektorális jogszabályok feléről is kvázi megállapodna, kivívva ezzel többek között Magyarország rosszallását - írja a Bruxinfo.
Miközben novemberben újra ömlött Brüsszelből az EU-pénz, hirtelen idehaza is megélénkült a pályázati döntéshozatal: több mint 1000 új vállalkozói pályázati nyertest hirdettek ki 166 milliárd forint összegben és így a 7 évre rendelkezésre álló pénzek mintegy 94%-át már elosztották. A felpörgő döntéshozatal oda vezetett, hogy már csaknem 100 ezer nyertes projektről beszélhetünk ebben az uniós ciklusban, amelynek túlnyomó többsége a vidékfejlesztési pályázatokhoz kötődik. A jelenlegi ütemet elnézve esélyes, hogy jövő tavaszra teljesen elosztja a kormány a 7 éves keretet.
A címben feltett erősen provokatív kérdésre a rövid válasz természetesen az, hogy nem, a bővebb szakmai válasz pedig az, hogy csak azért nem, mert egészen más gazdaságpolitikai döntéssorozatot kellett volna végrehajtania az országnak az elmúlt 15 évben EU-pénzek nélkül. A sok-sok állami és magánberuházás mellett például nem lett volna elég pénz a devizahitelek forintosítására sem, hiszen utóbbi lépéssel a jegybanki tartalékok már negatív tartományba buktak volna és könnyen lehet, hogy az "IMF" kiebrudalása sem (2010-ben) történt volna meg. A teljesség igénye nélkül most csak néhány ábrát villantunk fel, ami azt érzékelteti: mennyi mindent köszönhet az ország az elmúlt években az EU-pénzek beözönlésének.
Már eddig is lehetett látni, hogy irreális az Európai Bizottság azon elgondolása: jövő májusig szülessen meg a 2021-2027-es uniós költségvetésről a végső megállapodás az uniós állam- és kormányfők között, most pedig a Bizottság egy új anyaga kvázi el is ismeri ezt: az új megjelölt cél immár jövő év vége.
Az elmúlt másfél hétben a Portfolio számításai szerint újabb 124 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarország számára, ráadásul ez a pénzmozgás kizárólag a legnagyobb fejlesztési programunkban, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programunkban (GINOP) történt meg.
Több ponton is felülbírálta a tagállamok többsége az Európai Bizottság eredeti javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésről a múlt pénteki általános ügyek tanácsi ülésen és összességében a szabályok egyszerűsítése, illetve az 5+2 éves megbontás nélküli ciklus felé haladhatnak majd a folyamatok - foglalja össze a helyzetet a Bruxinfo.
Előterjesztette a jövő évi uniós költségvetés újabb tervezetét pénteken az Európai Bizottság, miután a társjogalkotó intézményeknek nem sikerült határidőre megállapodásra jutniuk az eredeti javaslatról.
Nem sikerült megállapodásra jutniuk határidőre az uniós társjogalkotó intézményeknek a jövő évi uniós büdzséről, ezért az Európai Bizottságnak újabb költségvetési javaslatot kell beterjesztenie - jelentették be kedden Brüsszelben.
Valamennyi tagállam közül Magyarország tűnik a legelégedetlenebbnek a soros EU-elnökség 2021 utáni keretköltségvetésről készülő tárgyalási keretével, ami az állam- és kormányfők közötti decemberi politikai vita paramétereit rögzítené. Több nettó befizető ország a jogállami elvek tiszteletben tartása mellett már a migráció terén mutatott szolidaritástól is függővé tenné a kifizetéseket, miközben a magyar kormány a Tanács jogi szolgálatára hivatkozva úgy véli, hogy az asztalon lévő bizottsági javaslatnak nincs jogalapja - írja a Bruxinfo.
Az osztrák uniós soros elnökség a decemberi EU-csúcson akarja megnyitni a 2020 utáni uniós költségvetésről szóló hivatalos vitát az állam- és kormányfők között, de ha a Brexit-megállapodás is arra az ülésre csúszik, akkor az uniós büdzsé gyors elfogadási terve végleg kisiklik - hívja fel a figyelmet aktuális helyzet összefoglalójában a Bruxinfo. A lap azt a hat témát is bemutatja, amely mentén a legtöbb vita várható a 2020 utáni EU-s költségvetésről és felvillantja azt a lehetőséget is, hogy ha kitolnák a Brexit átmeneti idejét, az segíthetne csökkenteni a 2020 utáni büdzsé finanszírozási rését is.
A régiós országok közül a második legnagyobb mértékben fájna a magyar gazdaságnak az a mostanában újra megugró valószínűségű forgatókönyv, hogy Nagy-Britannia nemcsak az EU közös piacából és vámuniójából lépne ki, hanem kereskedelmi megállapodás hiányában külső harmadik féllé válna az EU27 "szemében" - hívja fel a figyelmet szerdai összefoglaló anyagában az Erste Group.
Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.
Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
